Sokfélét lehet hallani az elektromos autókról. Környezetvédő, szerviz mentes, rendkívül jól tartja az értékét, ingyen tankolható, ingyen parkol, ez a jövő, hamarosan jön a szuper akkumulátor, vagy épp ezeknek az ellenkezőjét. Prémium flottakezelő vállalatként nem célunk sem ellene sem mellette kampányolni, ennél sokkal fontosabb, hogy megalapozott döntéshez segítsük meglévő és jövendőbeli Ügyfeleinket.
Bárki bármit mond, az elmúlt néhány évben a magyarországi helyzetet alapul véve biztosan mondhatjuk, hogy a villanyautók mellett a legfőbb érv mindenképpen pénzügyi volt. Ott volt az államtól kapott vásárlás ösztönző 1,5 millió forintos támogatás, a zöld rendszám annak ingyenes parkolási előnyeivel, a cégautó, illetve teljesítményadó mentesség, valamint, hogy 2020. július 1-ig a hazai töltők jelentős hányadán ingyenes volt a tankolás. Ezekkel a költségmentes tényezőkkel már nem is számoltak utána az emberek, hogy mennyibe is kerül valójában a villanyautózás, ráadásul magánemberként nagyobb súllyal szerepelhettek az emocionális érvek a döntésben, mint a racionálisak.
Ezzel szemben a flottaszolgáltatás bérleti díj alapja valós kalkuláción nyugszik, így nem csak a beszerzési ár, hanem a maradvány érték is kiemelten fontos tényező, sőt a kalkulált szerviz-, gumi-, és egyéb költségek mellett, összességében az üzemanyag is beleszámít a TCO számításba. Ezért egy fokkal jobban át kell gondolni a döntést, milyen esetben váltunk belső égésű motorral hajtott járműről (ICE) villanyautóra (BEV). (A rövidítésekről keretes anyagunkban olvashatnak bővebben.)
Az elektromos autók elterjedésében a legnagyobb érdem mindenképpen Elos Musk-ot illeti, aki a Tesla gyár megalapításával egy egészen újfajta autógyártási struktúrát alakított ki. Az sem véletlen, hogy a kezdeti időszakban pont olyan nem európai, nem klasszikus gyártók nyúltak a villanyautóhoz, akiknek normál modellek gyártásával esélye sem lett volna felfejlődni az európai gyártók mellé. Néhány kínai vállalat az európai prémium gyártóktól elcsábított szakemberekkel tett ugyan kísérletet, de azon kívül, hogy pár márkanevet, mint például a Great Wall vagy a Qoro jobban megjegyeztünk, nem történt semmi érdemleges.
Mivel viszonylag kevés villanyautó fut még flottás üzemeltetésben és úgy egyáltalán az utakon, nem mondhatjuk, hogy kellő mértékű és hiteles mintavétel áll rendelkezésre; ezért egyelőre nehéz állást foglalni hogy jobban megéri-e a villanyautózás vagy sem.
Az elektromos személyautók után, két újabb szegmensben kezdenek fokozatosan megjeleni a villanyhajtásos változatok. Az egyik a kishaszongépjármű kategória. Itt a magas vételár és viszonylag rövid 100-200 km-es hatótávolság miatt még biztosan nem éri meg a zöld rendszerre átállni, vannak azonban olyan belvárosi területek, ahol a már meglévő vagy hamarosan életbe lépő környezetvédelmi előírások miatt ezeknek a modelleknek a használata szinte kötelező lesz. Érdekesebb viszont a 9 személyes kisbuszok piaca, ahol gyakorlatilag vételárban nincs különbség az ICE vagy BEV változat között. Ezeket a buszokat azonban jellemzően hosszabb távú utazásokra használják és ugyan az elérhető hatótávolság itt is 300-400 km között lehet, azért ez még nem biztos, hogy minden helyzetben életképes, egy nagycsaládos modellben viszont lassan már biztosan megállja a helyét.
Mindent egybevetve és a számok ismeretében is kiknek ajánljuk az elektromos autót?
Azoknak, akiknek
- a környezetvédelem fontos marketing és pr eszköz, vagy progresszív a vállalat imidzse.
- Használat során jellemzően rövid távokon, városban használja, így csökkenthetőek a parkolási költségek, illetve kisebb a lokális emisszió.
- Bíznak abban, hogy a másodlagos piacon minden szempontból kiemelkedőbben értékesíthetőek
A dízel botrány ellenére sem a dízeles, sem a benzines kocsik nem fognak egyhamar kikopni a piacról. Azok, akik rendszeresen hosszabb távon autóznak, évi 15 e km feletti futásteljesítménnyel számolnak, azoknak még mindig érdemes a dízelt választani. Ha a motor teljesítményt vesszük alapul muszáj megemlíteni, hogy egy hasonló teljesítményű dízeles kevesebb CO2-t bocsát ki, mint egy benzines. A benzines autóknál jellemzően a hibrid rendszer alkalmazásával törekszenek javítani a CO2 kibocsátáson. Mindez azért is szükséges mert az Európai Unió büntetést szab ki a 95 g/km feletti CO2 kibocsátásra, amelyet 2025-re 80,75 g/km-re, 2030-ra pedig 61,5 g/km-re kívánnak lecsökkenteni.
Aki úgy érzi, hogy mindenképpen meglovagolja a “zöld hullámot”, annak érdemes még az alábbi részletekkel is számolnia. Fontos kérdés, hogy kinek a költségén történik az otthoni, útközbeni vagy a cég telephelyén történt töltés. Ahogy korábban is írtuk, egy elektromos töltőállomás kiépítésének költsége (kb. 500 e Ft/töltő), míg az áramszükséglet függvényében egy napelemes hálózat kiépítése (2-5 M Ft/ áramszükséglet/autó) is komoly beruházást jelent. Ki kell alakítani új céges szabályzatot is a villanyautókra. Például egy plug-in hibrid autó esetében, ha az nincs rendszeresen feltöltve, akkor nem sok értelme van az elektromos hajtásnak, mert ez esetben csak benzinnel / dízellel megy, és a hagyományos autóhoz képest +300-400kg-ot cipel magával, ami meglátszik a fogyasztásban. Egy megfelelő üzemanyag norma meghatározásával, rá lehet kényszeríteni a felhasználót, hogy valóban töltse is az akkumulátort. Fontos kérdés egy újtípusú üzemanyagkártya beszerzése is.
Műszaki ABC
Az elektromos és hibrid autók megjelenésével új fogalmak kerültek be a köztudatba. Az angol elnevezések rövidítéséből használt betűszavak jelentését szeretnék körbeírni a műszaki ABC-ben.
ICE – Internal Combustion Engine: belső égésű motor. A kifejezés mögött olyan autók állnak, amelyekben, benzinnel, dízellel, bioüzemanyaggal, vagy természetes gázokkal működő motorok állnak.
HEV – Hybrid Electric Vehicle: hibrid elektromos jármű. Az első és legelterjedtebb alternatív hajtáslánc, ahol a meghajtás egy hibrid rendszerből áll össze, egyrészt van egy belső égésű motor, másrészt egy elektromos motor. Speciális változata a PHEV azaz Plug-in Hybrid Electric Vehicle. Ebben az esetben a hibrid rendszer részeként működő akkumulátor kívülről, árammal is tölthető. A villanyautók mellett, a plug-in hibrid modelleknek is jár a zöld rendszám, nemcsak Magyarországon, hanem Európában is.
BEV – Battery Electric Vehicle: teljesen elektromos jármű. Nincs belső égésű motor, üzemanyagtartály, a járműbe elektromos hajtáslánc és akkumulátor csomag került. Ha a rendszer lemerül a töltést külső áramforrásról kell megoldani.
