A plug-in hibrid SUV-k papíron szinte verhetetlenek, hiszen városban elektromos autóként viselkednek, hosszú úton pedig eltűnik a hatótáv para a belső égésű motornak köszönhetően. A valóság azonban – mint mindig – azért sokkal árnyaltabb. A most következő cikkünkben a négy tesztalanyunk a Chery Tiggo 8, az MG HS, a Hyundai Tucson és a Škoda Kodiaq összevetése jól megmutatja, hogy a méret, az ár és a használati profil legalább annyira számít, mint a névleges elektromos hatótáv.
A plug-in hibrid nem forradalomként született, hanem kényszermegoldásként. Az autóipar a 2010-es évek közepén szembesült azzal, hogy a belső égésű motorok egyedül már nem teljesítik a szigorodó emissziós előírásokat, a tisztán elektromos hajtás viszont még nem áll készen tömeges kiváltásra. A válasz egy kompromisszum lett: villanymotor rövid távra, benzines hosszúra és egy töltőcsatlakozó, amely lelkiismeret-nyugtató szerepet kapott.
Műszakilag a plug-in hibrid egy összetett rendszer, amely nagyfeszültségű akkumulátorból (általában 10–25 kWh), villanymotorból, és belső égésű erőforrásból áll. Egy intelligens vezérlés próbálja eldönteni, mikor melyik dolgozzon. Ideális esetben a városi közlekedés tisztán elektromos, míg országúton és autópályán a benzines lép be. A valóságban azonban a hatékonyság teljes mértékben a használati szokásokon múlik.
A plug-in hibrid sikere nem technikai, hanem szabályozási eredmény volt, hiszen dókedvezmények, zöld rendszámok, flottakedvezmények repítették fel. Ma viszont már látszik, hogy ez az átmeneti technológia csak azoknál működik igazán, akik töltenek, tudatosan használnak, és elfogadják a kompromisszumot a tömeg, az ár és az összetettség terén. Ezek az autók kompromisszumot jelentenek a villanyautó és a hagyományos motorral szerelt autók között és pont ezért kell őket alaposan megvizsgálni. Összehasonlító tesztünk modelljei papíron hasonló összetétellel indulnak, a valóságban viszont négy teljesen eltérő karakterről van szó.

Chery Tiggo 8
A tér áraA Tiggo 8 nem plug-in hibridként született, ez fontos. Ez egy nagy, hétüléses, klasszikus családi SUV, amelyhez a villamosítást utólag, racionális okokból adták hozzá. A karosszéria mérete, az utastér arányai, a csomagtér mind azt üzenik, itt nem fogyasztási rekordokat akarnak dönteni, hanem embereket és csomagokat szállítani.
Vezetés közben ez azonnal érződik is, a hajtáslánc korrekt, de nem sportos, a plug-in rendszer elsősorban arra jó, hogy városban elvegye a benzines rész élét és lejjebb vigye a fogyasztást.
A Tiggo 8 éppen ezért a mezőny kakukktojása, nem a klasszikus PHEV modell mint a többiek. Kistestvérétől a Tiggo 7-estől, elsősorban az különbözteti meg, hogy két üléssel többet kínál, ami ezzel az elrendezéssel, nagy karosszériával és valódi családi térrel lép pályára ott, ahol a többiek már kompromisszumokat kötnek. Ez azonban törvényszerűen együtt jár a nagyobb tömeggel és a magasabb valós fogyasztással ami nem kedvez a többieknél mért értékekhez képest.

Ez tipikusan az a jármű, amit költségoptimalizálásból vesz az ember, ez egy téroptimalizált SUV, amely plug-in technológiával próbál ésszerűbbé válni. Akinek a hét ülés nem opció, hanem szükséglet, annak az üzemeltetési többlet könnyebben elfogadható. Ez az az autó, ami már ránézésre is azt üzeni: „nem félek a méretektől”, hiszen a közel 4,7 méteres hossz, széles karosszéria, magas építés, valóban egy nagycsaládos SUV, nem európai értelemben vett „kompakt mindenes”.

A hajtáslánc papíron meggyőző, nagy akkumulátor, hosszú elektromos hatótáv (kb. 80 km), és egy olyan plug-in rendszer, amely ténylegesen jól használható. Ez nem egy finomhangolt európai SUV. A futómű inkább kényelmes, mint precíz, a kormányzás nem inspirál, és a márka presztízse még mindig kérdés sok vásárlónál. Aki érzelmi alapon vásárol, itt elbizonytalanodhat, aki viszont számol, az elkezd mosolyogni.
MG HS

Az ár-érték bajnok
Az MG HS az a szereplő, amely a legkevésbé akar megfelelni az autóipari egónak és talán épp ezért működik a legjobban. Nem túl nagy, nem túl kicsi, nem túl drága, nem túl bonyolult. Pont akkora SUV, amekkora még nem büntet súlyos fogyasztással, és pont akkora akkumulátort kapott, amekkorát még rendszeresen tölteni is van értelme. Vezetés közben az MG nem akar prémium lenni, nem akar sportosnak látszani, cserébe nyugodt, kiszámítható és hatékony. A plug-in rendszer itt valóban dolgozik: sok elektromos kilométer, kevés benzines visszakapcsolás, és ez év végén a pénztárcában is látszik.
Érdemes tehát számolnunk és tényleg alaposan megvizsgálnunk, mert nálunk ezen a teszten az MG került ki győztesen. Mérsékelt méret, jó elektromos hatótáv, alacsonyabb benzines részarány és versenyképes vételár. Az MG HS PHEV a mezőny legkisebb és legolcsóbb szereplője, és ezt nem is próbálja letagadni.
Méretben közelebb áll egy kompakt SUV-hoz, belül szűkebb, csomagtartóban kompromisszumosabb, de a recept egyszerű: sok technika, kevés pénzért. Egy racionális, modern plug-in SUV, amely ott hozza a legtöbbet, ahol a PHEV-ek-nek igazán van értelme, napi ingázásban, városi és elővárosi környezetben. Nem a legnagyobb, nem a legszebb, de a számok végén rendszeresen az élmezőnyben áll.
Ha plug-in rendszert nézzük az sem a legmodernebb, az elektromos hatótáv több mint „józan”, téli körülményék között is hozta a 80 km-es hatótávot, de melegben tud ennél többet is. Ebből természetesen a napi ingázást simán megoldja, de az MG igazi fegyvere a 7 év garancia és az, hogy a vételár mellett a fenntartási költségek is alacsonyak. Viszont ne kerteljünk ez az autó nem a prémium kategória, de nem is kell annak lennie. A beltér anyagai átlagosak, a vezetési élmény steril, az egész autó inkább közlekedési eszköz, mint egy stílusos jármű amit birtokolni seretnénk.
Hyundai Tucson
A biztos középútA Tucson az a modell, amelyről nehéz rosszat mondani és ez egyszerre erény és hátrány is. Méretben pont ott van, ahol a legtöbb európai családnak ideális, a plug-in rendszer kiforrott, az elektromos hatótáv valós körülmények között is használható.
A futómű kényelmes, a vezethetőség kiszámítható, a belső tér modern, digitális, de nem túlbonyolított. Ez az autó nem akar többet mutatni, mint ami és talán pont ettől működik. Hozza azt, amit a Hyundai-tól elvárunk, a kiegyensúlyozottságot. Méretét tekintve pont középen van, hajtásban erős, fogyasztásban stabil, minőségérzetben pedig határozottan felfelé lóg ki a mezőnyből. Pontosan tudja, mit kell nyújtania, dizájnban markáns, technikában modern, hajtásláncban erős. A plug-in rendszer itt már nem mellékszereplő, hanem aktív része az élménynek.
Ez az autó érzetre „készen van”. Semmi sem lóg ki, semmi sem fájdalmas, semmi sem olcsó hatású, és talán éppen ez a gond. Biztonságos választás és ez meglátszik az árán is.
Valószínúleg ez a „mindenből egy kicsit” karakter az, ami miatt nem a legolcsóbb, és nem is a legköltséghatékonyabb. A plug-in technika jól működik, de nem spórol annyit, mint az MG, és nem ad annyi teret, mint a Tiggo vagy a Kodiaq, cserébe viszont minden helyzetben megbízható. A Tucson a négyesből a „jó tanuló”, mindent tud, amit kell, de nem akar ennél mélyebb nyomot hagyni.
Škoda Kodiaq

A nagy hatótávú stratéga
A Kodiaq méretben majdnem a Tiggo 8 szintjén van, belső térben is kiemelkedő, a csomagtartó praktikus, a Škodára jellemző „Simply Clever” megoldások tényleg élhetővé teszik. A plug-in hajtás nem a legerősebb, működik, a DSG váltó jól illeszkedik a karakterhez, és az egész autó azt sugallja: „én hosszú távra vagyok tervezve”.
Nagy SUV, de nem büntet. A hosszú elektromos hatótáv és az okosan hangolt hajtáslánc miatt meglepően sokáig el lehet felejteni a benzinkutat, még ekkora karosszériával is. Vezetés közben nem sportos, inkább magabiztos. A Kodiaq nem siet, hanem halad, az elektromos üzem itt valóban stratégiai eszköz, városban csend, országúton hatékonyság, autópályán stabilitás.
A hosszú elektromos hatótáv (minden körülmények között 100 km feletti hatótávot mértünk) valódi előny. A kevesebb benzines kilométer, alacsonyabb éves költséget jelent, még a nagyobb karosszéria mellett is.

Igen, drága viszont nagy is és ez az egyetlen autó a négy közül, amely nemcsak ígéri, hanem hosszabb távon bizonyítja is, hogy egy nagy SUV lehet ésszerű plug-in hibrid. A Škoda éppen ezért nem az olcsó választás, hanem a tudatos.
Összegzés
Ez a négy plug-in SUV jól megmutatja, hol tart ma a piac.
A vizsgált modellek világosan megmutatják, hogy nincs univerzálisan „jó” választás, csak olyan, amely illeszkedik – vagy épp nem illeszkedik – a valós használathoz.

Plug-in SUV-t csak akkor érdemes venni, ha rendszeresen tudjuk tölteni, főleg városban használjuk, és tudjuk, hogy ezért felárat kell fizetni. Talán nem is az a legfontosabb, melyik a „legjobb”, hanem az, hogy mennyire merünk elszakadni a megszokott márkanevektől, és hajlandók vagyunk-e a saját használati szokásaink alapján dönteni.



